Mi a Jiaido Gyerekprogram?

​

A Jiaido Gyerekprogram egy egyedülálló képzési rendszer, mely a tudatosság fejlesztését tűzi ki célul. 
Fejleszti a gyermekek fizikai, mentális, és spirituális képességeit és abban az állapotban tartja őket, mely természetes sajátjuk. 

 A Jiaido Gyerekprogram nem csak egy újfajta harcművészeti ág gyakorlására ill. sportolásra biztosít lehetőséget, hanem egy új életfelfogás kialakítására is, melynek alapja az együttérzés, egység és bölcsesség megélése. Megadja a tudást és eszköztárat, hogy belső értékeinket cselekedetekben is megnyilvánítsuk.  Elvezeti az egyént a tudatosság egy másik szintjére, megszabadulva a mentális szenvedéstől és elégedetlenség érzéstől. 

Hogyan működik a Jiaido Kids program?

Gyakorlás a dojoban:

Heti rendszerességgel, egy vagy két alkalommal kerül sor gyakorlásra a dojoban. Minden Jiaido gyakorlat lényege felmérni a gyerekek fizikai, mentális és érzelmi adottságait és fejleszteni azokat, mindezt érdekes, változatos és játékos módon, hogy örömmel, aktívan vegyenek részt az órákon.

 
Szabadtéri tevékenységek

1. Kertészkedés

A környezet védelmét és fejlesztését célzó zöld mozgalom részeként manapság a kertészkedés egyre népszerűbb tevékenység a lakosság körében, kortól és fizikai erőnléttől függetlenül.  A kertészkedés nagyszerű lehetőség a gyerekeknek arra, hogy fizikai tevékenységet végezzenek játékos formában, és egy egészségesebb életmódot támogat. Amit az emberek, szülők és tanárok nem mindig
vesznek észre, hogy amennyiben a megfelelő  tevékenységet párosítjuk a megfelelő életkorhoz, illetve tanulási készséghez, az a foglalkozás mindig élvezetes a gyerekek számára és könnyedén leköti a figyelmüket.

A sikeres tanulás titka – ami a Jiaido Gyerekprogramban kiemelt figyelmet kap -, hogy a gyakorlatokat  a gyerekek képességeivel és valódi tanulási hajlamával hangoljuk össze. Olyan programokat alakítunk ki, amiken keresztül játékosan és örömmel tanulhatnak, így teljes szívvel át tudják adni magukat a feladatnak. 

A természettel való érintkezés ugyanakkor erős hatással van a gyerekek mentális állapotára is. A kerti tevékenykedés során megtanulják a türelmet miközben a zöldségek növekedését várják, a felelősséget, ahogy felismerik a gondoskodás szükségességét és azt is megértik, honnan származnak ételeink.

2.Állatokkal való együttlét

Empatikus képességek fejlesztése  
A gyerekek az állatokra egyenrangú társként tekintenek, ők sokkal könnyebben tudnak azonosulni az állatokkal, mint az emberekkel. Az állatok pszichológiája nagyon egyszerű, „azt kapod, amit látsz”.  Egy ember kiismerése már nem ennyire egyértelmű, megértéséhez gyakran szükség van ismeretekre a testbeszéd jelentéseit illetően. Az állatok testbeszédét viszont a gyerekek is könnyedén értelmezni tudják. Ha sok időt töltenek állatok közelében, kifejlődik bennük a ráhangolódás képessége, és ezt később az emberekkel való kapcsolataikban is alkalmazni tudják majd.

Kifelé irányuló figyelem fejlesztése 
Azok az emberek, akiknek alacsony az önbecsülésük vagy mentális problémákkal küzdenek, általában folyamatosan magukra fókuszálnak. Az állatokkal való együttlét segít a figyelmet a külvilágra terelni, ezáltal ahelyett, hogy önmagukon és nehézségeiken rágódnának, és azokról beszélnének, az állatoknak szentelik figyelmüket, velük, illetve róluk kezdenek el beszélni. Az állatok minősítés nélkül elfogadnak mindenkit, nem törődnek azzal, hogy az illető hogy néz ki vagy hogy beszél. Az állatok elfogadóak, nem ítélkeznek, megbocsájtók, és az emberek által gyakran játszott pszichológiai játszmák nélkül élnek. Ők olyannak fogadnak el minket, amilyenek vagyunk. 

Mentális stimuláció
Az állatokkal való játék során fokozott mentális stimulálást érhetünk el a gyerekeknél az intenzív kommunikálás által. Szomorú, fájdalmas pillanatokban pedig egy állat jelenléte megváltoztathatja a hangulatot, jókedvet, nevetést és játékosságot hoz. Ezek a pozitív hatások segíthetnek csökkenteni a elszigeteltség és elidegenedés érzését. 

Érintéses testmunka
Kutatások kimutatták, hogy az érintés nemcsak testi, de nagyon fontos lelki és szellemi szükséglet is. Azok a gyerekek, akiket kiskorukban nem érintenek eleget, nem tudnak másokkal egészséges kapcsolatokat kialakítani, és gyakran testi növekedésük is lassabb, mint társaiké. 

Az emberek egy részének nehézséget jelent egy másik embert megérinteni, vagy érintését elfogadni, de egy kutya vagy macska meleg, bundás testének érintése kifejezetten jó érzéseket kelt bennük. Kórházakban, ahol minden érintés fájdalmas lehet, az állatoké nem jelent fenyegetést, biztonságos és kellemes élmény.
 Megfogni, megölelni, simogatni egy állatot hatalmas változást hozhat olyan emberek életébe, akiknek egyébként nem lenne lehetőségük semmilyen pozitív testi kontaktus kialakítására. 
Orvosi vizsgálatok igazolják, mennyire megnyugtató tud lenni beteg emberek számára az állatok jelenléte, akár akváriumban úszkáló halaké is, hiszen a pulzusszám és a vérnyomás ilyenkor sokkal közelebb kerül az optimálishoz. 

Vannak olyanok, akik spirituális beteljesülést és az élettel, természettel való egység élményét élik át, miközben háziállatukkal foglalkoznak. Nehéz pontosan meghatározni, vagy megmagyarázni ezt a hatást. 
Sok híres szerző említi, hogy életenergiájának, illetve az élettel, Istennel való kapcsolatának egyik éltető eleme az állatokhoz, természethez fűződő viszonya. 

3. Kapcsolat a természettel és a környezettel 

Manapság a legtöbb gyermek fizikai és lelki szenvedésének legfőbb oka, hogy nem töltenek elég időt a természetben, a szabad levegőn. Szülőként napjaink nagy részét munkával töltjük zárt falak közt, időnk csak annyi, hogy a gyerekeket elvigyük iskolába, külön órára és közben már teljesen leszoktunk a közös időtöltésről a szabad levegőn. Elfelejtettük valódi értékét, pedig nagyon jó hatással van fizikai és mentális egészségükre, közérzetünkre.

4. Testtudat

Nyugalom és elcsendesülés 
 A modern élet rengeteg nyomást gyakorol gyermekeinkre láthatatlanul, főleg az érzékenyebbekre.  A gyermeki tudás éretlen, és képtelen megbirkózni a modern felnőtt világ mindennapi stresszhelyzeteivel. Gyakran úgy értelmezik a felnőttek rosszkedvét vagy hangulatváltozásait, mintha azokért ők lennének felelősek, mintha az ő hibájuk lenne. Az állandó stressz egy idő után szorongássá válik, ami erőteljesen kihat az agyra, káros folyamatokat indítva el benne. Ennek következménye lehet irracionális viselkedés, hullámzó érzelmek, álmatlanság és dac, amelyek mind arra utalhatnak, hogy a gyerek gondban van, és komoly belső küzdelmet él át. 

Egyensúly 
Az egyensúlyérzék az a képességünk, hogy megtartsunk egy kontrollált testhelyzetet különböző feladatok végzése közben, legyen az asztalnál ülés, egyensúlyozás egy rúdon, vagy járdaszegélyre való fellépés. Ahhoz, hogy hatékonyan működjünk különböző környezetekben és feladatokban, szükségünk van a képességre, hogy fenntartsunk egy adott testhelyzetet mind statikus (álló), mind pedig dinamikus (mozgó) állapotban. A statikus egyensúly azt jelenti, hogy képesek vagyunk egy adott pozíciót kontrolláltan megtartani (mint például a szobor játék, “megfagyós” játék). A dinamikus egyensúly pedig annak a képessége, hogy mozgás közben egyensúlyban tudjunk maradni (például biciklizés, futás közben). A koordináció az a folyamat, amelynek során a test neuronjai és a végtagok együttesen, összehangoltan kialakítanak egy mozdulatot. Ezt az igen összetett folyamatot a legtöbb ember erőfeszítés nélkül képes végrehajtani, anélkül, hogy tudatosan végig kellene gondolnia, hogy kell a  cipőfűzőjét bekötni, vagy felállni. A koordináció az emberi mozgás igen bonyolult és összetett folyamatát jelenti ugyan, de az általános használatban másra utalunk vele. Többnyire az egyensúlyérzék és a reakcióidő meghatározására használjuk, illetve olyan készségekre, mint az egy helyben maradás, vagy a könnyed mozgás. 

5. Kreativitás és művészet

A kreatív és művészeti tevékenységek segíthetnek a gyerekeknek saját fizikai, érzelmi, spirituális, nyelvi és erkölcsi fejlődésük mélyebb megélésében. Azáltal, hogy lehetőséget biztosítunk nekik társakkal végzett alkotómunkára, pozitív megvilágításba kerül a közös élmény és a kommunikáció. Ez pedig jó hatással lesz az önbizalmukra, önértékelésükre, személyes, szociális, érzelmi fejlődésükre és összességében kiegyensúlyozottabb viselkedéshez vezet. Ez a közös tevékenység lehet olvasás, zenélés, éneklés, rajzolás, színjátszás vagy akár fényképezés. A rendszeres kreatív foglalkozások folyamatos fejlődéshez, megelégedettséghez vezetnek, fokozzák a gyerekek teljesítményét. Közelebb kerülnek annak megértéséhez, hogy kik is ők valójában, és mennyire értékes az ő egyedi közreműködésük a világban.

6. Szellemi képességek fejlesztése

Figyelem és koncentráció:
A figyelemnek több fajtája van. Az akaratlan figyelem egy velünk született működési mechanizmus, amit nem szükséges külön elsajátítanunk. Ennek a figyelemnek azonban nem sok hasznát vesszük például tanulás során, mert nagyon rövid ideig van jelen egy helyen, a tárgya folyamatosan változik az ingerek hatására. A gyerekeknek először azt kell megtanulniuk, hogy hogyan irányítsák a figyelmüket egy adott dologra, és tartsák rajta bizonyos ideig. Ezt az összpontosított figyelmet nevezzük koncentrációnak.   

Szociális és kommunikációs készség
A hatékony kommunikáció nélkülözhetetlen ahhoz, hogy gyermekeink sikereket érjenek el, akár egy közösségben való népszerűségről, akár tanulmányi eredményekről van szó. Ez a készség alapvető szerepet játszik barátságok kialakításában és megtartásában. Egy jól fejlett kommunikációs készséggel rendelkező személy, legyen akár felnőtt vagy gyerek, fel tudja mérni beszélgetőpartnere igényeit, a helyzetből adódó, szociális vagy érzelmi befolyásoló tényezőket, és képes a beszélgetés hangnemét és nyelvezetét mindezeknek megfelelően alakítani, a pillanatnak megfelelően hatékonyan kommunikálni. Ez a képesség igen összetett, és átalában már iskoláskorra kialakul a legtöbb gyereknél. A kommunikáció az iskolai sikerek eléréséhez is elengedhetetlen. A gyerekek először a hallás utáni megértést tanulják meg, majd a beszédkészségük alakul ki. Ez képezi az írástudás alapját, így ha az első két területen nehézségekbe ütköznek, szinte biztos, hogy gondjuk lesz az írott szöveggel is.

Önfegyelem és tisztelet
A szülők egyik legfontosabb és ugyanakkor egyik legnehezebb feladata a gyermekeik fegyelmezése. A Jiaido tanárnak is ki kell jelölnie a határokat és az elfogadható viselkedés szabályait, ez pedig sok energiába és időbe kerül. A mai társadalom rohanó tempója a hatékony és következetes fegyelmezés akadálya lehet. A fegyelmezés célja az, hogy a gyerekekben kialakuljon az elfogadható és megfelelő viselkedés mintája, és érzelmileg érett felnőttekké növekedjenek, akik képesek önfegyelemre. A fegyelmezett ember képes késleltetni a szükségleteit, figyelembe tudja venni mások igényeit, határozott fellépésű anélkül, hogy támadó vagy ellenséges lenne, és el tudja viselni a nehézségeket. A hatékony fegyelem alapja a tisztelet, ahogy egy gyerek megtanulja tisztelni a szülei tekintélyét és mások jogait. A fegyelmezés következetlensége megnehezíti, hogy ez a tisztelet kialakulhasson. A túlzott szigor, ami többnyire megszégyenítéssel jár (verbális aggresszió, kiabálás, gyalázkodás) szinte lehetetlenné teszi nemcsak a tisztelet, de a szülő iránti bizalom kifejlődését is. A hatékony fegyelmezés tehát azt jelenti, hogy kölcsönös tiszteleten alapuló, határozott, igazságos, ésszerű döntéseket hozunk, és ezeket következetesen be is tartjuk. A cél az, hogy gyerekeinket megóvjuk a veszélytől, segítsünk nekik abban, hogy kialakulhasson náluk az önfegyelem képessége, az egészséges lelkiismeret és a belülről fakadó felelősségvállalás.

7. Érzékelés fejlődése

Érzékeken túli észlelésnek nevezzük azt a jelenséget, amikor nemcsak az öt elsődleges  érzékszerven keresztül, hanem más csatornákon érkezik hozzánk információ. Elsődleges érzékelés a látás, hallás, szaglás, ízlelés, és tapintás, és az ezeken keresztül történő információszerzés mindenki által ismert és elfogadott. Amikor más módon, a megszokottól eltérően észlelünk, azt megérzésnek, hatodik érzéknek nevezzük.