Neuroplaszticitás - a változás lehetősége minden életkorban

July 22, 2019

Azok számára, akik az önismereti, önfejlesztési, önmegismerési törekvéseikben fejlődésük mikéntjét biológiai szinten is látni, érteni szeretnék - és azok számára is, akik a tapasztalati út mellett csupán kíváncsiak - szeretnénk a Jiaidot ilyen jellegű írásainkban is bemutatni. 

 

 

Az agyban folyamatos kémiai, funkcionális és strukturális változások zajlanak. Az agy tanul, és ezáltal formálja önmaga változásait. Ami még fontosabb: agyunk általunk tanul. Semmit sem tud megtanulni a figyelmünk nélkül, hiszen, amit nem látunk, nem hallunk, nem érzékelünk, nem tapasztalunk, azt nem tanulhatja meg. És van még egy fontos mechanizmusa az agynak: hogy, amit tudsz, azt nem tudod “nem tudni”.

 

Persze mindennek megvan a maga ideje. Mikor kell tudnunk a fejünket tartanunk, ülnünk, másznunk, az első beszédhangot kiadnunk, járnunk, magunkat a tükörben felismernünk, mondatokat formálnunk, nagy és finom-mozgásokat kiviteleznünk, számokat, betűket felismernünk, komplexen gondolkodnunk.

De gondoljunk bele, hogy mindeközben az agyunkban neuronok billiárdjai kapcsolódnak, építenek ki idegpályákat! A gyermekkori kritikus plaszticitás születésünktől kezdve szakaszos, de folyamatosan működő funkció a kamaszkor végéig. Ezen időszak alatt különösen érzékeny és plasztikus az agy, idegi fejlődése gyors a környezet hatásaira azonnal reagál.

 

Egyszer csak úgy tűnik, elkészült minden az agyunkban, biztonságosan mozgunk a világban. Felnőttkorra kellőképpen sokszor gyakoroltunk térben, időben eligazodni, sokféleképpen gondolkodni sokféle dologról és sokféleképpen érezni. Ezek a jól bejáratott agyi pályáink a genetikai lehetőségeinkkel a tanulás útján alakulnak ki. Ahogy megjelenik valami a világunkban, bekapcsolnak.

 

Ezek hatására pedig a viselkedés szintjén az automatikus, nem tudatos reakcióink aktiválódnak, azaz a tanult kondíciók. Több ártatlannak tűnő apró reakció, megszokott és automatikus, így a mindennapokban talán észre sem vehető. Ezek szerepe amúgy is pont az, hogy amit megtanultunk, begyakoroltunk, arra már ne kelljen annyi figyelmet, energiát fordítanunk.

 

A jó kondíciók segítik az életünkben való boldogulást, támogatóak, biztosítják a fejlődésünket, mintha csak átsuhannánk az élet hozta sokszínű helyzeteken. Azonban a hátráltató kondíciók pontosan ugyanannyira automatikusak és nem tudatosak.

 

Miért lenne a hasonló két szituáció? Más helyszín, más résztvevők, talán az esemény is más a korábbiakhoz képest. Mégis, ami számunkra a hasonlóság érzését adja, az csupán az az egyetlen tényező, amit mi magunk közben megélünk, amilyen hatással, jelentőséggel az adott dolog számunkra bír.

 

Miért nehezebb felnőttként változni? Míg a gyermek javarészt új ingerekkel találkozik, agyában a tapasztalat hatására létrejövő idegi impulzusok új, friss pályákat alakítanak ki, addig a felnőtt esetében a világ legtöbb jelenségére már jól bejáratott idegpálya-kapcsolatok a jellemzőek és az ezek által elindított viselkedési sémák. Amik már komplett forgatókönyvek.

 

Így minden cselekvés, viselkedés megváltoztatása alkalmával a régi pályáknak nagy a "vonzerejük". Ezért figyelmet, tanulási folyamatot, következetességet, ismétlést kíván meg. A hosszú távú plasztikus változásokhoz ezért nagyon fontos a fókuszált figyelem, a koncentráció, a tudatosság és természetesen mindezek rendszeres gyakorlása a hétköznapi helyzetekben.

 

 

A plaszticitás a gyermekkor elválaszthatatlan része, de felnőttkorban ez a plaszticitás  kompetitív/versengő. Egy idegi növekedési vegyület/faktor kulcsszerepet játszik a gyermekkorban bekövetkező plasztikus agyi változások megerősítésben.

Bekapcsolja az agy azon részét, ami lehetővé teszi a figyelem összpontosítását és bekapcsolva tartja a tanulás teljes tartama alatt. Felnőttkorban ez a vegyület/faktor csak a fontosnak ítélt információk tanulásakor kapcsolja be a fókuszált figyelmet biztosító agyterületet.

 

A fenti folyamat azonban felnőttkorban is facilitálható tudatos jelenléttel, figyelemmel, koncentrációval, ingergazdag környezeti hatásokkal, mozgással és új dolgok tanulásával.

A testmozgás és a tudatos figyelemmel történő tanulás egymást kiegészítő módon hatnak: előző új idegsejteket hoz létre, utóbbi pedig növeli az élettartamukat. Fokozódik az idegek növekedését serkentő vegyület termelése és felszabadítása, s ez beindítja a plasztikus változásokat és azok megerősödését.

 

Arról, hogy a Jiaido miként hat az agyi plaszticitásra, ezáltal segítve fejlődésedet, az alábbi cikkünben olvashatsz:

 

Jiaido és neuroplaszticitás




 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

Kiemelt bejegyzés

Hogyan koncentrálj a céljaidra 2019-ben? 5 rövid tipp képekkel

February 25, 2019

1/5
Please reload

Korábbi bejegyzések

September 15, 2018